A ’70-es évek folyamán olyan ültetvényeket hoztak létre, ahol viszonylag magas porzószámmal dolgoztak. Ezekben az ültetvényekben a termőre fordulás után azt lehetett megfigyelni, hogy nagy számban alakulnak ki a virágok. A virágzás megindulását követően azonban a növényvirág 90%-a lehullik a fákról. Viszonylag korai fejlettségi stádiumnál már látni lehetett, hogy gyorsan, nagy különbségek alakulhatnak ki a virágok között a fejlődési stádiumot tekintve.
Az amerikaiak megemlítik, hogy van később bekövetkező hullás is, amit ők az elégtelen termékenyülés eredményeként tartanak számon. Van hullása azoknak a gyümölcsöknek is, melyek valamilyen okból kifolyólag nem tökéletesen termékenyültek meg.
80-as években vizsgálták, hogy a pollenforrás távolságának milyen hatása van az azonos diófajták abortálására, milyen mértékű az abortálás a pollen mennyiségének függvényében. Végeredményben megállapították, hogy a jelenségnek valószínűleg köze van ahhoz, hogy milyen mértékben fordul elő a pollen a levegőben.
Lehetőséget a porzók számának csökkentésében láttak. A termésmennyiség tekintetében a porzók kivágása pozitív eredményt hozott, de felvetette azt a problémát, hogy a nagy termőfelület megszüntetése terméshiánnyal jár. Megvizsgálták, mi történik, ha a fák mechanikus rázásával csökkentik a virágzatot, és ezáltal a pollen mennyiségét. Kisebb mértékű az allokáció.
A kísérletek következő szakaszában azt vizsgálták, hogy a többi dió fajtánál milyen mértékben lép fel ez a jelenség. Ugyanaz a jelenség volt megfigyelhető: az abortálás mértéke csökken a pollen forrásától távolodva.
Az előadó elmondta, hogy magyar gazdák többsége nincs teljesen meggyőződve arról, hogy itt rendkívüli mértékben abortáló fajtákról van szó, de akad néhány, amelyik esetében ez a probléma fennállhat. Jelenleg az Alsószentiváni késeit figyelik, mutatja-e ezt a tünetegyüttest.
Számos kísérletet végeztek, melyek során különböző növekedésszabályozó anyagok hatását vizsgálták meg. Egy amerikai gyártó amino-vinil-glicin (AVG) hatóanyagának alkalmazása virágzásnál jelentős mértékben csökkentette a problémát. Ez az anyag egy etilén inhibitor, etilén termelést gátló anyag. Valamilyen oknál fogva a túlzott mennyiségű pollen, ami rákerül a növekedésben lévő virágokra azt eredményezi, hogy ezekben a virágokban nagy mennyiságű etilén termelődik. Az etilén élettani hatása a növényre az, hogy az hirtelen ledobálja magáról a virágot, és azonnal be akarja fejezni az életciklusát.
Az etilén egy növényi hormon, két jelentős szerepet tölt be. Vannak hasznos tulajdonságai, tehát vannak olyan élettani folyamatok, amelyekhez szükséges, például a gyümölcs érése. Ha valamilyen oknál fogva stressz állapot alakul ki a növényben, akkor ennek a növényi hormonnak a koncetrációja jelentősen megnő. A problémát az jelenti, hogy ha sok van belőle a növényben, akkor az összes többi olyan hormonális anyag működése, amely valamilyen üzenetet közvetít a növényben, visszaszorul, emiatt nem képesek kifejteni az élettani hatásukat.
Huszonkettő olyan molekula van jelen a növényekben, amelyek valamilyen üzenetközvetítő funkciót látnak el. Különböző életszakaszokban, különböző szinten vannak jelen a növényben, ha több náluk az etilén, problémát okoz. Ezt idézi elő a túlzott pollen. Abiotikus és biotikus tényezők is kiválthatják a stresszállapotot.
Sok etilén azt eredményezi, hogy a növényben a stressz válaszszabályozása, hullás következik be, leválnak a levelek, gyümölcsök, például a fagy következtében.
Az etilén bioszintézise a Yang-ciklus. ACC molekulából alakul ki az etilén. Azok az anyagok, amelyekkel az etilén szintézist blokkolni lehet, azok részben úgynevezett ACC inhibitorok. Azokat az enzimrendszereket blokkolják, amelyek ennek a molekulának a létrejöttét segítik.
A másik lehetőség a kobalt inhibíció. A kobalt képes abban az irányban hatni, hogy a növény kevesebb etilént termeljen.
A fajták érzékenysége eltérő. Évjáratok között is vannak különbségek, más mértékben jelentkezhet. Porzó fajták, fő fajták virágzási idejének távolsága, pollenkoncentráció különbségei is hatással vannak rá.
A dió méretével kapcsolatban
A kezdeti növekedés időszakban nagyszámú hússejt alakul ki a dión belül, a dió embrió elkezd osztódni, növekedni kezdenek a sejtek. A második szakaszban a már kialakult sejtszám tovább növekedik, illetve a szénhidrát a dión belül olajjá alakul.
A fizikai tényezők közül a hőmérséklet az, ami a legnagyobb mértékben képes növelni a sejtosztódás fokozódását. Ha a virágzást követően hűvösebb időjárás van, kisebb a dió mérete, a tartós meleg viszont pozitívan befolyásolja.
Vannak készítmények, amelyek segítségével a sejtosztódási folyamatot fokozni lehet. Önmagukban ezek azonban nem elegendőek. Fontos, hogy tápanyaggal is el kell látni a növényeket, sejtfal alkotó anyagokat kell adni, például kálciumot. A bór is beépül a sejtfalba és növeli a növény az elaszticitását.
Kelemen Péter (Előadás, Tóti diókonferencia, 2018)