A folyamatos, megbízható, csúcsteljesítményű üzemelés egy egyszerű és pontosan betartott karbantartási program bevezetésével és rendszeres alkalmazásával biztosítható. Emellett a rendszer várható élettartama jelentős meghosszabbítható. A karbantartást két kategóriára oszthatjuk: MEGELŐZŐ és KORRIGÁLÓ ELJÁRÁS. A megelőző eljárás további három részre osztható.
- A rendszeröblítés
A rendszer öblítése eltávolítja a káros szennyező anyagokat és minimálisra csökkenti azok felhalmozódását. Az öblítés a fő-, szárny- elosztó, vagy a csepegtető csövek végén lévő öblítő szelepek megnyitását jelenti, nyomás alatt lévő rendszernél. A szennyeződések a szabadba távoznak a kiáramló vízzel. Ez megnöveli a víz áramlási sebességét a csövekben, mely kitisztítja azok belső falait és a csepegtetők beépített szűrőit. A berendezést rendszeres időközökben kell öblíteni. A gyakoriság főleg a vízminőségtől függ, és a karbantartó-öblítő programtól. Az öblítés lehet kézi vagy automatikus. Kinyitjuk a csepegtető vonalak végét, szabad kifolyást engedve. Ha a rendszerben nincs beépítve gyűjtő cső (kollektor), akkor egyszerre max. 5 csepegtető vonal kinyitása javasolt. Az öblítést legalább havonta egyszer el kell végezni. A Netafim™ kollektor csöveket és szelepeket ajánl a hatékonyan szervezett automatizálható öblítéshez.
- Az öntözés időzítése.
Az öntözés megfelelő időzítése is csökkenti az eldugulások lehetőségét. A gyökér benövés akkor lép fel, ha a növény szenved, nem kap elegendő és egyenletesen vizet. Ekkor a gyökerek keresik a vizet, megtalálják a csepegtető testek nyílásait és benőnek abba - eltömítve a szabad kifolyást. Azzal, hogy figyeljük, mérjük a talajnedvességet és megfelelően ütemezzük, programozzuk, az öntözési ciklusokat, minimalizáljuk a gyökér benövés esélyét. Ha növényeink speciális száraz periódust is megkövetelnek a szezon folyamán, akkor egy sorozat rövid öntözési ciklust (technikai öntözés) beiktatunk csak azért, hogy legyen nedvesség a talajban a csepegtetők körül, a növény száraz, nyugalmi szakaszának befolyásolása nélkül. Másik megoldás speciális biocid, gyomirtószerek kis mennyiségű beinjektálása, mely csak a gyökér csúcsokat perzseli meg a csepegtetők közvetlen közelében.
Külső szennyező részecskék juthatnak be a rendszerbe, amikor a talaj túltelítődik vízzel és a talajfelszínen lévő csepegtetők üresek. Akkor a víz az ellenkező irányba is folyhat a talajból a csepegtetőkbe, szemcséket hordozva magával. Ha a behatolt szennyeződés be tud száradni és ez többször is megismétlődik a csepegtetők eldugulhatnak. Ilyen időszakokban (pl. heves esőzést követően) egy-egy rövid átmosó öntözési ciklus beiktatása segít. Viszont, hosszú esős periódusok után, még mielőtt beszáradna a szennyeződés, és még mielőtt újra elindítanánk az öntöző rendszert, alaposan ki kell azt mosatni, öblíteni, nyitott csővégekkel. Amennyiben a fent említett körülmények fokozottan fennállnak, a Netafim™ a rendelkezésre álló Anti-siphom (AS), termék kóddal ellátott visszaszívás, visszaáramlás mentes csepegtetői használatát javasolja. Olyan rendszereknél, ahol nincsenek ilyen AS csepegtetők, javasolt a rendszert újra aktiválás után, 10 perces rövid öntözési programmal átmosatni, hogy a csepegtetőkből a szennyeződések eltávozzanak.
A homok a csepegtetőkre az egyik legveszélyesebb szennyező. Nem bomlik le, ha bejut, onnan nem lehet sem eltávolítani, sem vegyi anyagokkal feloldani. A homok két módon juthat be a rendszerbe: vagy a vízforrásból vagy a talajból. A mennyiben nem kútból, hanem tározóból, tóból, csatornából, folyóból vesszük az öntözővizet, akkor javasolt a vízfelszín alatt 0,5-1 méterrel lebegő pontról szivattyúzni a vizet. A szállított víz körültekintő és megfelelő szűrése távol tartja a homokot a rendszerünktől. Ha kútvízből öntözünk, abban mindig jelen van valamennyi homok. Ennek mennyiségét meg kell határozni, és ha szükséges, a rendszerbe megfelelő homokleválasztó hidrociklont kell beépíteni. A legnagyobb veszély a szerelés, vagy javítás során megnyitott részeken keresztül a talajból bekerülő homok. Tartsuk tisztán a csöveket, alkatrészeket, környezetünket, ha ilyen szerelést végzünk. Soha ne hagyjunk a talajban/talajon csöveket nyitott furatokkal. Nem csak a vizet kell szűrni, hanem minden más anyagot is, ami bemegy a rendszerünkbe! A homok és más szennyeződések ezekkel is bejuthatnak a rendszerbe, ha nem szűrjük őket megfelelően. A műtrágyák, savak szűrésére csak speciális, az agresszív vegyi anyagoknak ellenálló anyagokból készült szűrőket használhatunk.
- A vegyi anyag beinjektálása
Különböző kémiai anyagok beinjektálásával és megfelelő kezeléssel feloldjuk, eltávolítjuk és meggátoljuk a szennyező anyagok újbóli lerakódását. A beinjektálás befejeztével (műtrágya, fertőtlenítő, oxidáló szer, gyomirtó szer, stb.), javasolt a rendszert tiszta vízzel működtetni mindaddig, amíg az összes vegyszer - maradvány el nem távozik a rendszerből.
Korrigáló eljárások
- Savazás
A savakat arra használjuk, hogy feloldják, lebontsák a különböző szervetlen ásványi sók, karbonátok, vízkő, foszfátok, hidroxidok által képződő káros lerakódásokat, és meggátolják azok újraképződését. A savakkal állítjuk be a tápoldat, és öntözővíz kívánt pH-ját is. A savazás a legtöbb szerves anyag által képződött lerakódásra, szennyeződésre hatástalan. A SAVAK MÉRGEZŐ, ÉS AZ EGÉSZSÉGRE ÉS TESTI ÉPSÉGÜNKRE VESZÉLYES ANYAGOK! HASZNÁLATUK SORÁN LEGYÜNK ÓVATOSAK ÉS KÖRÜLTEKINTŐEK. TARTSUK BE A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOKAT, ÉS VISELJÜNK MEGFELELŐ VÉDŐÖLTÖZETET (kesztyű, védőszemüveg, hosszúnadrág, hosszú ujjú, zárt felsőruházat és zárt magas szárú cipő/csizma)! Mindig a vízhez adjuk a savat, közelről, óvatosan, vékony sugárban. Soha nem a savhoz a vizet. A savazást mindig ketten végezzük. Soha ne egyedül. A második személy, felügyel és szükség esetén elsősegélyt tud nyújtani. A savazás helyszínén a két oda beosztott dolgozón kívül más nem tartózkodhat! A savkezelés alatt folyamatosan a helyszínen tartózkodunk, azt még rövid időre sem hagyjuk el.
- Klóros fertőtlenítés
A klórtartalmú vegyszerek erős oxidánsok. Hasznosak, mert megelőzik és eltávolítják a fertőző biológiai, vagy szerves eredetű, illetve a vas és kén tartalmú lerakódásokat is a rendszerben. Oxidálják az olyan elemeket, mint a kén és a vas, valamint kitisztítják a szerves eredetű lerakódásokat. Viszont hatástalanok olyan anyagokkal szemben, mint pl. a homok, vízkő, ásványi sók lerakódása, stb.
Klórtartalmú anyagok:
- klórgáz
- szilárd klór (kalcium-hipoklorit)- ha vizünknek magas az alkáli szintje, kemény a vizünk, magas a pH-ja, akkor ez a forma nem javasolt
- folyékonyklór („HIPÓ”), Nátrium-hipoklorit oldat – hátránya, hogy hamar elbomlik.
Klórozás közben tilos a pH-t 6 alá vinni!
Fertőtlenítés
- Hidrogén-peroxidos fertőtlenítés
A kertészetben több mint egy évtizede sikerrel használják az öntözővizek és rendszerek tisztítására, fertőtlenítésére, oxidálására. Korábban erre a célra klórt használtak, de a klór szennyezi a talajt és a környezetet is (de bizonyítást nyert az is, hogy szerves karcinogén molekulákat képezhet pl. triklór-metánt), ezért használata visszaszorult. A hidrogén-peroxid erős oxidálószer, erősen roncsolja a szerves anyagokat. Fő előnye a gyors reakciósebesség, valamint környezetbarát, nem szennyezi a talajt, nem káros a vízi és talaj életre, és hasznos oxigént is generál a talajkörnyezetben, használatakor nem keletkeznek veszélyes melléktermékek. A kezeléshez szükséges mennyiség függ a vízminőségtől (oxidációs potenciál, szervesanyag tartalom), általában 1 és 10 köbcenti hidrogén-peroxid hozzáadására van szükség minden köbméter vízhez. A hidrogén-peroxid megelőzi a baktériumok által képzett lerakódások felgyülemlését, kitisztítja a rendszerből az algás, szerves lerakódásokat. Javítja a szűrést, szétroncsolja az eltömődéseket, kiválóan és gyorsan fertőtlenít, szagtalanítja a vizet. Ne használjunk hidrogén-peroxidot, ha tároló tartályaink, vezetékeink acélból készültek.
A korrigáló eljárásokat alkalmazhatjuk folyamatosan, a szereket adagoljuk az egész öntözési ciklusban, költségesebb, de hatékonyabb módszer. Szelektív eljárás, ha a szereket az öntözési ciklus utolsó órájában adagoljuk. A kezelés gyakoriságát a vízminőség határozza meg, lehet napi, heti, vagy havi. A szükséges klór vagy hidrogén-peroxid mennyisége függ a vízminőségünktől, a rendszer méretétől, a rendszer szennyezettségétől. Mind a klór, mind pedig a hidrogén-peroxid műtrágyákkal való érintkezése nagyon veszélyes, mert robbanásos hőfelszabadulással járó reakciót eredményeznek! Használatuk előtt rendszeröblítés szükséges!
A CSEPEGETÉSHEZ HASZNÁLT HOZZÁADOTT ANYAGOK
Sokféle műtrágya, növényvédő, kondicionáló, fertőtlenítő, tisztító szer stb. áll rendelkezésünkre, amelyek folyékony, szilárd halmazállapotban kerülnek forgalomba. Mindig kérdezzük meg a gyártót, hogy az adott termék alkalmas-e csepegtető, mikroöntöző rendszerben való használatra. A megfelelő tisztaságú és formájú anyagok GG (üvegházi minőség) vagy DRIP (csepegtető minőség) minőségi megjelöléssel rendelkeznek és 100%-ban, maradék nélkül vízoldhatóak.
AZ ALÁBBI ANYAGOKAT TILOS HASZNÁLNI:
- Polifoszfátok, semmilyen formában sem használhatók
- Piros, azaz ásványi, nem finomított kálium klorid
- Bórax
- Soha ne használjunk olyan szervesanyag-tartalmú terméket, mely magas mennyiségben tartalmaz szuszpendált (finom lebegő) szerves anyagot. (Ezeket használat előtt megfelelően elő kell készíteni, szűrni, finomítani.)
- Soha ne használjunk rosszul oldódó műtrágyákat és ásványi anyagokat, például gipszet, meszet.
- Tilos a rendszerben bevonatos, granulált, felületkezelt, szántóföldi, talajfelszínre szánt műtrágyákat használni.
- Soha ne használjunk olajos, oldószeres vagy bármilyen kőolaj származékot tartalmazó anyagot
- Ne használjunk semmilyen hagyományos tisztítószert, mosogató/mosó szert sem.
Bárhonnan származzon is az öntözéshez használt vizünk, használat előtt megfelelő kezelésen kell, hogy átessen. Vizünk minősége, paraméterei az idő előrehaladtával változnak, ezért akkreditált laboratóriummal ismételten vízanalízist kell végeztetnünk.
Minden általunk használt műtrágya teljesen vízoldható, tiszta, szennyeződésektől legyen. Használjunk savakat, ha kemény a vizünk, magas kálium tartalmú, vagy a pH-ja magasabb, mint 7. Kizárólag jó minőségű vaskelátokat használjunk. A foszfor műtrágyák, foszfor sók formájában kalcium, magnézium műtrágyákkal együtt oldhatatlan csapadékot képezhetnek. Mindig figyeljünk oda a műtrágyák egymással való keverhetőségére!
A szerves tápanyagok kijuttatása a csepegtető rendszeren keresztül nagy odafigyelést igényel, általában kevésbé jól oldódnak vízben és nagy mennyiségű lebegő szilárd anyagot tartalmaznak. Használatuk során az oldatok előkészítésére és a hatásos szűrésre kiemelt figyelmet kell fordítani, valamint az öblítés a tisztítás és a fertőtlenítés elengedhetetlen, ha organikus anyagokat használunk. Néhány, a csepegtető öntözésben megengedett anyag: guano, folyékony híg trágyalé, aminosav termékek (pl. marhatrágya enzimatikus hidrolíziséből), huminsavak stb. Sem egymással, sem baktérium kultúrákkal, sem műtrágyákkal ne keverjük össze őket!
TÉLIESÍTÉS
A fagykárt tesz a rendszer fém és műanyag alkatrészeiben és az érzékelőkben. Tél előtt minden szűrőből, szelepből, tápoldatozó berendezésből, tartályból, nyomásszabályzóból és a talajfelszín alatti, feletti csővezetékből is le kell ereszteni minden maradék vizet. Egy pumpa vagy kompresszor, alacsony levegőnyomással, nagy légmennyiséggel segít jól és könnyen eltávolítani a vizet a rendszerből és légnyomásmérő óráról. A polietilén (PE) csepegtető csövek nem érzékenyek a fagyra, mivel a csepegtetőkön keresztül a víz el tud távozni és a csövek maguk is rugalmasak. Még a téli leállás előtt vegyi anyagokkal tisztítsuk ki az összes csövet és szűrőt, majd jól öblítsük át a rendszert tiszta vízzel. Az érzékelőket (EC, pH) szereljük ki és tároljuk a megfelelő előírt puffer oldatban, fagymentes helyen. Tavasszal induláskor, teljes összeszerelés után óvatosan helyezzük nyomás alá a rendszert és ellenőrizzük a tömítettséget, a csövek és berendezések épségét és a nyomásokat. Az ekkor mért értékeket jegyezzük fel évről évre és hasonlítsuk össze a korábban mért adatokkal.
BOGYA ZITA
TÉSZ-ÉSZ Nonprofit kft.
KÉKI LÁSZLÓ
Netafim