A bolognai egyetem által nemesített új cseresznyefajták

 

A Bolognai egyetem és Barbara Mila Novak munkásságának bemutatása

A Bolognai Egyetem (UNIBO) által végzett nemesítő programot mutatta be Barbara Mila Novak, különös tekintettel az egyetem cseresznye minőségfejlesztésére irányuló munkájára.

Az Észak-Olaszországban található Bolognai Egyetem Európa legrégebb óta működő egyeteme. Tizenegy oktatási részleggel és harminchárom tanszékkel rendelkezik, az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró tanszék az Agrár és Kertészeti Tanszék.

Az Agrár Tanszék az egész ágazatot átfogja, így a biotechnológiától kezdve a nemesítésen keresztül a technológiai és próbaüzemben végzett vizsgálatokig mindennel foglalkozik. A tanszék kiemelkedő fókusza a fajtanemesítés, amely több mint hatvanéves múltra tekinthet vissza. A tevékenységüket a hazai szokáshoz hasonlóan márkajelzéssel látták el.

Az összes Olaszországban fontosnak tartott fajon végeznek nemesítést, a legfontosabb négy faj a kiwi, a körte, az alma és a cseresznye. Az utóbbival kapcsolatos nemesítő munka eredménye a már talán ismert Star fajtasorozat (Grace Star, Lala Star, Black Star), valamint az újonnan kifejlesztett Sweet fajtasor is.

A nemesítés több szervezet összefogásával valósul meg: az egyetem és a privát szektor közös munkájának az eredménye. A fő támogató az UNIBO és az Emilia-Romagna régió mellett Vignola és térsége, mint a legfontosabb cseresznyét előállító termőtáj Olaszországban.

A munkájuk legfőbb célkitűzése olyan kiváló minőségű új fajták előállítása, amelyek mind beltartalomban, mind pedig küllemben hasonlítanak egymásra. A kiváló minőséget meghatározó tényezők: nagy gyümölcsméret (legalább 28 mm),  húskeménység, megfelelő (és egyforma) szín az összes fajtánál, 18°Bx feletti cukortartalom, magas savtartalom (~8g/l almasav).

Egy olyan homogén árualapot szerettek volna előállítani, ami négy-öt héten (vagy akár hosszabb perióduson) át is képes gyümölcskínálatot biztosítani a piac számára. Cseresznye esetében a limitált tárolhatóság miatt ezt több fajtával lehet megvalósítani – ezeknek azonban egyformának kell lenniük.

Az első új fajtajelölteket az édes, megfelelő savtartalommal és húskeménységgel rendelkező, Vignola környékén termesztett cseresznyefajták és a kedvező méretű és formájú kaliforniai fajták keresztezéséből alakították ki. A keresztezésből háromezer magoncot hoztak létre, tizennégy egyedből lett fajtajelölt, ezek közül hatból pedig fajta, amelyeket különböző alanyokon, különféle művelési rendszerben és termesztéstechnológiával folyamatosan tesztelnek. A Sweet fajtasor hat fajtája (Sweet Aryana, Sweet Lorenz, Sweet Gabriel, Sweet Valina, Sweet Saretta, Sweet Stephany) már a faiskolák kínálatában is megtalálható, sőt már Magyarországon is ültettek a fajtákból.

Barbara Mila Novak elmondta, hogy bár az irodájuk az egyetemen található, ők nem egyetemi kutatók, hanem fajtavédelemmel és fajtaoltalommal foglalkoznak. Nemcsak az Európai Unió legtöbb országával állnak munkakapcsolatban, de tulajdonképpen minden kontinensen megtalálhatóak, ahol cseresznyetermesztés folyik. Barbara irányítja fajtavédelem és -oltalom a nemzetközi szabályozását.

 

Szerkesztette: Giber Nóra, egyetemi hallgató, ELTE (Gyümölcstermesztők Szakmai Konferenciája, 2019, Barbara Mila Novak előadása)