A Berkenye Faluszövetkezet 1992-ben alakult Nógrád megyében a bogyós gyümölcsök hazájában. Vállalkozásunk éves gyümölcsfeldolgozása 2 500 tonna körül alakul, melyből 1 300 tonna a bogyós gyümölcs. Fő stratégiai termékcsoport a bogyósokon belül a málna és a ribizli, valamint kisebb jelentőséggel bír a szeder, a bodza és az áfonya. A termékeink 15-20%-a bio minősítésű. Véleményem szerint a bio termesztésben az intenzív termesztéshez hasonló hozamokat lehet elérni, de a bevétel a bio termékkel magasabb. Az alapanyag beszerzési forrás Pest megye, Nógrád megye, leginkább Berkenye 50 km-es körzete, de ami nem terem meg nálunk azokat importáljuk, mint az áfonyát. 50 ha saját ültetvénnyel rendelkezik a Faluszövetkezet, minden ültetvény intenzív művelésűnek tekinthető. A málnaültetvény 10 ha-on terül el, ami Magyarországon az egyik legnagyobb málna ültetvény. Ennek 70%-a bio ültetvény, teljesen intenzív, csepegtető öntözéssel van ellátva és 8-10 tonna/ha-os a hozama, de a 14 tonnás fajlagos hozamot is képes elérni egyes években. A minőségi alapanyag előállítás érdekében alapítottunk egy TÉSZ-t 7 évvel ezelőtt. Itt szaktanácsadás, új technológiák kialakítása, közös input anyag beszerzés és közös betakarítás valósul meg. A termelők nagyra értékelik a Tész által nyújtott termesztéstechnológia szaktudást és a bevételeik növelésére irányuló szakmai segítséget. A legfőbb célkitűzése a szövetkezetnek a minőségi végtermék előállítása és a versenyképes ár kialakítása.
7 évvel ezelőtt a Hűtőházban feldolgozásra kerülő alapanyag mennyisége évi 500 tonna volt, a 2014-es évben már meghaladta a 2 500 tonnát. A következő két évben jelentős beruházást tervezünk, ennek eredményeként 3-4 év múlva mintegy 5000 tonna gyümölcs kerülhet majd feldolgozásra melyből 3-4 ezer tonnára tervezzük a bogyós gyümölcsöket.
A feldolgozás a lehető legkorszerűbb technológiákkal történik. Minden bogyós gyümölcs manipulálását (kivéve a málna) teljesen automatizált gépsoron végezzük. A magas minőségű végtermékeket 80-90%-ban Európai piacokra szállítjuk, amire évről-évre növekvő igény mutatkozik. Frisspiaci termékeinket a Nógrád TÉSZ KFT-n keresztül áruházláncokba szállítjuk.
A bogyósok tekintetében Lengyelország és Szerbia igen nagy konkurencia. A két ország terméshozama nagyban befolyásolja az általunk termelt gyümölcsök nyersanyag és végtermék árait, azaz jó termés esetén a magyar árak is csökkennek. Mint tudjuk a magyar gyümölcsök beltartalmi értékei magasabbak a konkurenseinkhez képest, de a vevők ezt csak mérsékelt 5-10 %-al magasabb árral hajlandók kompenzálni.
Termesztett málna fajtáink a Vénusz, Mailing, Fertődi bőtermő, Polka, Polana. A Vénusz inkább korai érésű, ezért friss piacra való, míg a Mailing már kifutóban van, mert sem a meleget, sem a sok esőt nem tolerálja . A Fertődi bőtermő zamatos – a málnaültetvényeink 95%-át teszi ki – mind friss piaci, mind ipari feldolgozásra alkalmas, jó beltartalmi értékekkel bír, talán a legjobb a világon. Szerencsére vannak olyan réspiacok, ahol a magas beltartalmi paramétereket és a zamatos ízt is prosperálják. Jobb feltételekkel lehet ezeken a piacokon értékesíteni a prémium termékeket, mint a lengyel vagy a szerb gyümölcsöt. A Polanka és a Polka lengyel fajták, sarjon termők és nagyon költséghatékony a termesztésük, mivel nem kell metszeni, csak ősszel lekaszálni, valamint támrendszere is egyszerűbb.
A hazai bogyós gyümölcsök termelési adatait az 1. ábra mutatja be. 1991-ben 27 000 tonna málna termett Magyarországon, ekkor a világ termelésének (351 ezer tonna) 8%-át adtuk. 1991-ben a versenytársainknál hasonló volt a termésmennyiség, 25-30 ezer tonna málna termett mind Szerbiában, mind Lengyelországban. Jelenleg kb. ezer tonna az éves málnatermelés hazánkban. Szerbiában és Lengyelországban 70-100 ezer tonna málnát termelnek, azaz két-háromszorosára növekedett a termelés az elmúlt 20-25 évben, míg Magyarországon a harmincadára csökkent. A pozíciónk folyamatosan romlik, mivel alacsony a volumenünk, ezért értékesítési nehézségek adódnak. Korábban a Fertődi málna rengeteg áruházláncban volt jelen Svédországban és Svájcban is. Ezzel szemben jelenleg szinte lehetetlen áruházláncba szállítani, mert a minimálisan beszállítható mennyiség 300-500 tonna körül alakul és ezt a mennyiséget Magyarország összes hűtőházának termelése sem adja ki.
1. ábra: Bogyós gyümölcsök termelési adatai 2005-2013 között
Forrás: saját szerkesztés, 2016
A bogyós gyümölcsök termelés csökkenésének okai:
- Az alacsonyabb árak. Lengyelországban és Szerbiában hatalmas termésnövekedés volt tapasztalható, ezért a volumen miatt ármeghatározóak.
- Alacsonyabb input költség a konkurenciánál, ezért az árak lefelé mentek a 20-30 évvel ezelőtti árakhoz képest. Az input költségek nálunk folyamatosan növekednek.
- Hátráltatják a termelést az ipari parkok. Sokan munkahelyet váltottak, elmentek ipari parkokba dolgozni, ahonnan nyáron nehezen engedik el az embereket szabadságra, ezért a málnatermesztés szinte kihalt a vidéken.
- A munkamorál is nagy hátránya a termesztésnek. Lengyelországba megmaradtak a családi gazdaságok, Szerbiában – úgy ahogy 30 évvel ezelőtt Magyarországon – a kiskertekben minden négyzetméteren málna van a kertekben, az embereknek ebből élnek.
- Éghajlatváltozás. A bogyósok többségében a hűvös, párás időjárást preferálják. Magyarországot leginkább a 30-35 fokos nyári melegek jellemzik, ami 30 évvel ezelőtt 25 fok volt. Akkor a 25 fok és nem intenzív termelés mellett a 15 tonnás hektáronkénti hozam volt a jellemző, most az intenzív termelés mellett is csak 10 tonnás fajlagos hozam lehetséges.
A vevői igények kiszolgálásával országos szinten „hadilábon állunk”. A Fertődi bőtermő fajtával minőségben Európával fel tudjuk venni versenyt, de a minimális árualap miatt nincs előrelépési lehetőségünk. A Global Gap tanúsítvány piaci elvárás minden termékre, amely szigorú nyomonkövethetőséget biztosít. A feldolgozóknak kötelező ISO, HACCP, IFS tanúsítvány. Szerbiában és Lengyelországban is a termelőket a hűtőházak összefogják, szaktanácsadókkal látják el, folyamatos ellenőrzések vannak az ültetvényeken, a tápanyag utánpótlás közösen megoldott. A vevőknek a megfelelő minőségbiztosítás mellett komoly igényei vannak a csomagolással szemben is akár a frisspiacon és a feldolgozóiparban. Meg kell felelni minden vevőigénynek.
A vevő számára a legfontosabb a versenyképes ár. A versenyképes késztermékár feltétele a versenyképes alapanyagár, ami a versenyképes termelést is jelenti. A feldolgozásban már eljutottunk arra a szintre, hogy azt versenyképesnek tekinthetjük, versenyképes terméket tudunk előállítani. Az a célunk, hogy termelői oldalon is versenyképesek legyünk, mert hacsak az egyik oldalon vagyunk, akkor a végtermék ára nem piacképes. Jelenleg a késztermék Lengyelországból jön annyiért ide, mint amennyiért mi az alapanyagot előállítjuk. Csak úgy lehet Európai piacokon eladni egy terméket, ha versenyképes áron tudjuk előállítani. A versenyképes ár mellett a terméshozam nagysága is rendkívül fontos. Lengyelországban 13 tonna/ha a fajlagos hozam, amit ha nem tudunk elérni nem lehetünk versenyképesek.
Mitől jobbak a versenytáraink?
- Költséghatékonyabb málnafajtákkal dolgoznak, mint például a Polana, mely egy sarjon termő málna, nem kell támrendszer hozzá, nem kell metszeni, valamint gépi betakarításra is alkalmas. Összességében sokkal költséghatékonyabb fajta.
- Éghajlati adottságok. Magyarországon a 30-40 fokos meleg is jellemző nyáron. Szerbiában a hűvösebb hegyvidéken előnyösebb a bogyósok termesztése. Azok az éghajlati adottságok amik 30 évvel ezelőtt Magyarországra voltak jellemzőek, azok északabbra kerültek és most épp a lengyelek élvezik ennek előnyét, a 25-30 fokos nyarakat.
- A konkurens országokban a mezőgazdaságban a magas foglalkoztatottság jellemző a málnatermesztésben, több 100 ezer ember dolgozik nyáron, mind Szerbiában, mind Lengyelországban a betakarításkor. Szerbiában vidéken szinte csak a bogyósgyümölcs termelésben van munkalehetőség. Ilyen nagy foglalkoztatottsági szinten a lobby érdekek is erősek, így ezen területeket fejlesztik folyamatosan.
- Adózást tekintve Lengyelországban hektáronkénti adózást vezettek be kertészeti ágazat szereplőinek, így egyszerűsítve a foglalkoztatást. Ebben a konstrukcióban az adót a gazdák megfizetik, és nem kell a foglalkoztatott embereket külön bejelenteni. Ez az adózási forma jelentős adminisztrációs terhet vesz le a gazdák válláról, ösztönözve a gazdálkodási tevékenységet. Összességében az alacsonyabb input költségek miatt, alacsonyabbak a termelési költségek, ami a végtermékek árán is látszik.
Mi a konkurencia hiánya velünk szemben?
- Egyedül a beltartalmi érték, amiben egy kicsivel előnyben vagyunk, zamatosabbak a gyümölcseink. De jelen pillanatban nem a beltartalmi érték a legmeghatározóbb tényező a piacon. Egy friss piacon könnyebb eladni egy magas minőségű gyümölcsöt, de amikor ipari feldolgozásra kerül sor, akkor cukor és színezék alkalmazásával elérik, hogy a végtermék olyan legyen, amilyet a feldolgozó akar, akár joghurt, akár lekvár esetében.
Új intenzív költséghatékony málnaültetvények telepítésére lenne szükség. A vállalkozásunk 20 éve intenzív termeléssel foglalkozik, ezeket a technológiákat lehetne adaptálni, amihez a szaktanácsadási rendszer megerősítésre lenne szükség. Nagyon fontos döntés lenne a magasabb állami szerepvállalás, kiemelt ültetvénytelepítési támogatás a bogyós gyümölcsökre, valamint a közmunkaprogramban foglalkoztatottak ezen munkaigényes ágazat felé terelése. Amennyiben a foglalkoztatást akarjuk növelni vidéken, abban az esetben a munkaerőigényes ágazatok támogatására kellene a nagyobb hangsúlyt fordítani. A foglalkoztatás érdekében hektár alapú adózás bevezetése is meggondolandó, ami más országban már működik.
A bogyós gyümölcstermesztés a jelenlegi rendszerben hanyatlásra van ítélve, ha nem tudunk a korábban felvetett problémáinkra rövid időn belül megoldást találni.
Schmidt Szilárd
ügyvezető elnök
Berkenye Faluszövetkezet
Forrás: Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia (2016/2)